2011 május

Megint megtaláltalak (kedves?) naplóm. Helyet csináltam a régi dolgaim között amikor a kezembe akadtál. Oly régóta voltál eltemetve hogy szinte idegenként olvastam azt a néhány bejegyzést amit még kisgyerekként írtam.

Bizony, eltelt jó pár év mióta legutóbb „beszéltünk”. Ó igen, emlékszem már! Akkoriban azért temettelek el mert egy lány beszólt nekem hogy milyen már hogy egy fiú naplót ír. Mennyire igaza volt, ez olyan csajos dolog. Volt. 25 éve. Ma már szinte mindenki naplót ír, persze nem így kézzel, oldscool módon, hanem az interneten és blognak hívják. (ezeket csak azért írom le mert még egyértelműnek tűnik mi is ez, de ha ilyen rohamosan fejlődik a technológia, ki tudja minek fogjuk hívni újabb negyed század múlva!)

És éppen ezért nem egy blogban folytatom. Mert ki tudja hol lesz a ma ismert internet 25 év múlva? Olvashatóak lesznek-e még a mostani bejegyzések? De egy papír, egy könyv, az bizony elég tartósnak bizonyult. Hiszen Mátyás corvináiból is megvan még pár, pedig az volt vagy 600 éve.

Fárasztó így kézzel írni, nem is tudom mikor írtam így utoljára?! Dehogynem, még az egyetemen, pár éve. (jegyzet a telefonomba: venni egy jó tollat, ami kényelmes és nem folyat)

Nézzük csak mi történt mióta elhagytalak. Első sorban felnőttem. Már a 3. X-et taposom :) (vagy a dekádok engem, egyre jobban azt érzem). Végeztem az iskolákkal, igazából egy csomó különféle dolgot tanultam. Szakmuki képző, aztán leérettségiztem. Aztán tanultam Ipari elektronikát. Ezzel már el lehet boldogulni, gondoltam. Dolgoztam már vagy másfél éve mikor elrángattak katonának. „Lőteres” kiképzést kaptam Újdörögdön (Tapolcától pár kilométerre, a lőtéren), ennek is van valami hivatalos neve, még papírt is kaptam hogy most már dolgozhatok akár mint „lőtér üzemeltető”. Na hiszen, köszönöm szépen, sokra megyek vele.

Na de elkalandoztam. Ismét munka, ami mellett elvégeztem egy egyetemet. Jah, sokak szerint „töltelék szak” meg „buktacukrozás” a műszaki menedzser, tehát majd a jövő megítéli mire megyek vele, nem?

Szóval elszaladt melletted a világ, naplóm. Ma már az internet a divat, meg a „mindent tudj meg azonnal”. TV-t nem is tudom mióta nem nézek, mert mindig csak ugyan az van benne: megkéselték, kirabolták, lelőtték, felrobbant. Persze a NET nélkül én is elég magányos lennék, hiszen rengeteg „idegen” barátom van akikkel még soha nem is találkoztam, de ott tartom velük a kapcsolatot. Vagy csak régen találkoztam velük ÉS ott tartom velük a kapcsolatot. Vagy éppen együtt dolgozunk de munka után, a neten ott folytatjuk ahol abbahagytuk. És a net szépen lassan körülölelt mindent. Nagytestvér válik belőle és próbál minden igénynek megfelelni.

Vannak előnyei is azért. Például azért még mindig szeretnék jól tájékozott maradni, mondhatni naprakésznek lenni. Így csak azokat a híreket, cikkeket olvasom el amik érdekelnek. Tudomány, technológia, filmek. Ennek ellenére néha átjut a hírhajhászás is a szűrőmön, vagy mert a többiek annyit beszélnek róla hogy muszáj utána néznem, vagy mert tényleg érdekesnek hangzik.

Ilyesmik mint megint ez az új vírus amivel ismét riogatják a népet. Peeersze. Melyik is volt legelőször? Az AIDS? Ebola Afrikában? Ilyesmikre aztán állandó vevők a tv-k, ezért is nem nézek híreket. Aztán volt a madárinfluenza, H5N1 vagy mi. Még jó hogy megfogták még a távol keleten (igaz, jó pár szárnyas életébe került, de hát inkább ők mint mi!) Nem sokra rá jött a sertésinfluenza, H1N1. Ezzel akkora pánikot okoztak hogy még én is beoltattam magam. Aztán mi lett belőle? Gyógyszer ipari botrány, hogy ők generálták a pánikot a profit reményében. Ezek után aztán ne gyártson az ember összeesküvés elméleteket? A kerge marha kórt említettem már?

Szóval most ezzel az új vírussal traktálják az embereket, de úgy néz ki a Magyarok nem vevők már az ilyen fajta hangulatkeltésre, épp elég a maguk baja. Adók, megélhetés, hitelek. Aztán hogy mi történik megint a távol-keleten, az hidegen hagy itthon minket. Messze van, idáig nem érhet el. Ez is csak olyan hír ami megbújik a többi között, mint például hogy végre levadászták Oszamát. Miért kell valaki halálát ünnepelni amúgy is? Igaz, hogy közben az amcsik egyik helikoptere rejtélyes mód lezuhant, de megcsinálták a napi hír adagot. Naná hogy az iráni titkosszolgálat is hallatta a hangát, akik meg állítják azóta is hogy Osama már jó ideje halott, legalábbis az ő infójuk szerint.

Ennyit az aktául politikáról, minket még jó hogy nem érintenek ezek. Mára ennyit, most nem teszlek el annyira mélyre.

T.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.